Három postot is írtam ma este. Nem kényszerből írtam őket, egyszerűen csak jól esett. Ez a negyedik. Ezt sem csak azért írom, hogy legyen plusz egy, csupán meg szeretném osztani veletek, hogy most úgy érzem magam, mint egy öreg "bölcs", aki átadta minden tudását, minden gondolatát, és már nincs más dolga, csak elindulni a világ végére azzal a valakivel, aki mellett nagyon jól érzi magát...
...ha pedig végül megérkezett, megáll, megcsodálja, hogy milyen szép is ott: a Világ Végén. És milyen gyönyörű a nő, aki elkísérte őt az útján...
